KAKO SE NOSITI S PRAŠINOM U INDUSTRIJSKIM OKRUŽENJIMA? FUCHS RJEŠENJA ZA ČISTI ZRAK I OKOLIŠ

A por, különösen a szálló por elleni védekezés módjainak megtalálása nemcsak társadalmunk számára fontos feladat, hanem a FUCHS Csoport egyik célja is. A RENOCLEAN AIR termékcsaládnak köszönhetően ez a bányászatban tevékenykedő ügyfelek számára már most is elérhető. A kutatás más iparágakban is folyamatban van.

HONNAN JÖN A POR?

A por mindenütt ott van – szó szerint és átvitt értelemben is. Mert amellett, hogy minden érzékszervünkkel naponta észlelhető, fogalomként is megjelenik a közbeszédben, amikor az úgynevezett „szálló porról” beszélünk.

De honnan származik egyáltalán valami ennyire megfoghatatlan és mindenütt jelenlévő dolog? A por elsősorban a gépjárművek égési folyamatai során keletkezik, de nem kizárólag. Számos más forrásból is eredhet: akár erőművekből és tüzelőberendezésekből, kemencékből, fűtési rendszerekből, fém- és acélgyártásból, ömlesztett áruk kezelése során, vagy a fékezés és a gumiabroncsok kopásának melléktermékeként.

Természetes úton is keletkezhet – talajerózió, erdőtüzek és vulkánkitörések következtében, vagy akár a mezőgazdaságban. Továbbá a vegyi folyamatok gáznemű prekurzorokból, például ammóniából, másodlagos részecskéket termelnek.

A POR KÁROS AZ EMBERRE ÉS A KÖRNYEZETRE

A részecskéket a részecskeméret szerint lehet osztályozni. Végső soron azonban a részecskék minden fajtája – legyenek azok durva részecskék (2,5-10 mikron átmérőjűek), finom részecskék vagy nagyon finom részecskék – egy dolog közös: potenciálisan károsak az emberi egészségre.

Méretüktől függően ezek a részecskék megtelepedhetnek az orrüregben, a hörgőkben vagy a tüdőben, és akár a véráramba is bejuthatnak. Negatívan hatnak a szív- és érrendszerre, és tüdőrákot okozhatnak.

A környezetet is károsítják, savasítják a tavakat és folyókat, pusztítják az erdőket vagy veszélyeztetik az ökoszisztémák sokféleségét.

Így nem meglepő, hogy az érintettek egy ilyen káros melléktermék ellen dolgoznak. A FUCHS-nál mi is hozzátesszük a magunk „tégláját” a részecskék csökkentéséhez, konkrét környezetvédelmi megoldások megvalósításával.

A BETARTANDÓ KORLÁTOZÁSOK

Az első tiszta levegőről szóló törvényt az 1950-es évek közepén hozták meg az 1952-es londoni szmogkatasztrófa következtében. Ezt többször kiegészítették és módosították, és ma ez az angol nyelvű országokban a légszennyezés ellenőrzésére vonatkozó jogi szabályozás.

Európában az EU 2008/50/EK levegőminőségi irányelve határozza meg a részecskékre vonatkozó határértékeket. A „durva szemcsés” por éves átlagos határértéke 40 mikrogramm köbméterenként. Az 50 mikrogramm/köbméter napi határértéket egy naptári évben legfeljebb 35 alkalommal lehet túllépni. A „finom” por éves átlagos határértéke 25 gramm köbméterenként. Ezek az értékek 2015 óta vannak érvényben.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) gyűjti az uniós tagállamok levegőminőségére vonatkozó, hivatalosan bejelentett adatokat. Az Európai Bizottság ezt követően ezeket az adatokat használja fel a meghatározott határértékeknek való megfelelés értékeléséhez. Az Egyesült Államokban a Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) látja el ezt a feladatot. Azoknak a területeknek, amelyek nem tartják be a határértékeket, légszennyezés-ellenőrzési terveket és cselekvési terveket kell kidolgozniuk, amelyek különböző kibocsátáscsökkentő intézkedéseket is magukban foglalnak.

Sajnos Lengyelországban a fent említett küszöbértékeket túllépik, ami egy, a luxemburgi Bíróságon indított perhez vezetett. 2015 decemberében az Európai Bizottság arról számolt be, hogy legalább 2010 óta Lengyelország 46 levegőminőségi övezetéből 35-ben folyamatosan túllépik a levegőben szálló por (PM10) napi határértékeit. Ezzel szemben az éves határértékeket kilenc övezetben folyamatosan túllépték.

Az újabb adatok sem adnak okot optimizmusra. A WHO 2018-as jelentése szerint az EU 50 legszennyezettebb városa közül 36 található hazánkban, az első 30-ban pedig 25 lengyel város található.

A kisméretű részecskék, vagy PM10 (azaz a 10 mikronnál kisebb átmérőjű részecskék) kibocsátásának forrásai Lengyelországban az ipar, a járművek, a házi fűtési rendszerek és a mezőgazdaság.

RENOCLEAN AIR – MEGOLDÁSI JAVASLATUNK A POR CSÖKKENTÉSÉRE

Az európai szabványok szigorúak, de teljesíteni kell őket. Az ipari vállalatok ezért jelentős kihívásokkal néznek szembe.

Mi a FUCHS-nál azzal járulunk ehhez hozzá, hogy olyan termékekkel ajánlunk ügyfeleinknek, amelyek megfelelnek a szigorú követelményeknek. Ezért már régóta kutatjuk a por- és részecskekontroll technológiákat, és innovatív termékcsaládokat hoztunk forgalomba. Ilyen például a RENOCLEAN AIR.

A termékcsalád termékei többek között a bányászatban és az ásványi anyagokat kezelő műveleteknél segítenek jelentősen csökkenteni a por mennyiségét. A vízzel alacsony koncentrációban kevert speciális adalékanyagokat a bányaterületeken és a szalagátadó pontokon használt porszabályozó permetező rendszerek javítására fejlesztettük ki. Permetezéskor nedvesítőszerként szolgálnak a szénhalmok, bekötőutak és szénkocsik porcsökkentéséhez.

Az 5%-os RENOCLEAN AIR HOLD-DOWN hozzáadása a vízhez jelentős javulást eredményez a porelnyelésben, ezt meghaladja a víz önmagában nyújtott hatását.

A sorozat egyes termékei útstabilizátorként is működnek a burkolatlan utakon, vagy szénhalmok stabilizálására és a károsanyag-kibocsátás csökkentésére használhatók például a szén és ércek szállítása során. A RENOCLEAN AIR-t 2017 óta az Egyesült Királyság bányaiparában is használják.

Számos gyakorlati példával tudjuk bizonyítani a RENOCLEAN AIR termékek hatékonyságát. Ilyen volt egy betongyár esete, ahol jelentős volt a normál utakon mérhető porkibocsátá. A FUCHS mérnökei anyagmintákat vettek az útpályáról, majd laboratóriumi vizsgálatokat végeztek a RENOCLEAN AIR HOLD-DOWN pormegkötő folyadék teljesítményének ellenőrzésére.
A vízzel mint pormentesítő szerrel összehasonlítva a RENOCLEAN AIR HOLD-DOWN tökéletesen lekötötte a részecskéket, segített megtartani a nedvességet és jelentősen csökkentette a kibocsátott por mennyiségét.

Continuous development – to improver air quailty

A kutatás és a végrehajtás folyamatban van. A FUCHS további helyszíni kísérleteket végez az Egyesült Államokban, Ausztráliában, az Egyesült Királyságban és Lengyelországban. Az ügyfélhelyszíni alkalmazásokra szánt kutatások mellett a porszabályozási technológia játssza a legfontosabb szerepet vállalatunknál.

A FUCHS már szabadalmi bejelentést tett az általa kifejlesztett porszabályozó kamrára. A por és a részecskék képződését a legkisebb helyiségekben is szimuláljuk. Így szimulálható a közel 100 kilométer/órás szélsebesség, valamint az 50 Celsius-fokot elérő hőmérséklet és a hordozóanyag rezgése. Egy ultramodern pormonitor valós időben ellenőrzi és pontosan rögzíti a levegő porszintjét. Ez a technológia lehetővé teszi a FUCHS számára, hogy az ügyfél egyedi problémáira megfelelő megoldásokat dolgozzon ki és optimalizáljon.

És ezek csak a számtalan fejlesztésből. A világszerte 25 különböző laboratóriumban a FUCHS-nál dolgozó mintegy 500 mérnök és tudós közül körülbelül 30 dolgozik aktívan a porszabályozási technológián. A globális kutatást a FUCHS kutatólaboratóriumainak mátrixszerkezetén keresztül koordinálják és irányítják, amelynek az Egyesült Királyságban működő laboratórium a vezetője. Ez a porszabályozási fejlesztési központunk.